HU
A projekt második jelenléti eseménye Veszprémben, a Pannon Egyetem Magister Kollégiumában került megrendezésre, amely a projekt előrehaladásának szempontjából kulcsfontosságú állomást jelentett. Míg a budapesti nyitórendezvény elsősorban a közös gondolkodás elindítására és a problématerületek azonosítására fókuszált, addig a veszprémi alkalom már a tudás elmélyítését, strukturálását és az egymástól való tanulás erősítését szolgálta. A több mint hatórás szakmai nap ennek megfelelően tudatosan felépített program mentén valósult meg, amely egyszerre biztosított keretet a nem formális tudásátadásnak és a kötetlenebb, tapasztalatmegosztó diskurzusoknak.
A program nyitó szakaszában a házigazdák részletes intézményi bemutatót tartottak, amely során átfogó képet adtak a Pannon Egyetem kollégiumi rendszeréről, különös tekintettel a nemzetközi hallgatók fogadására és integrációjára irányuló gyakorlatokra. A bemutató kitért a szervezeti struktúrára, a kollégiumi szolgáltatásokra, valamint azokra a közösségépítő programokra, amelyek kifejezetten a külföldi hallgatók bevonását célozzák. Kiemelt figyelmet kapott az is, hogy a kollégium milyen módon kezeli az interkulturális különbségekből fakadó helyzeteket, és milyen támogató mechanizmusok állnak rendelkezésre a hallgatók számára. Ez a rész nemcsak információ átadásként funkcionált, hanem inspirációs forrásként is szolgált, hiszen a résztvevők saját intézményi gyakorlataikkal összevetve tudták értelmezni az elhangzottakat.
A nap következő szakaszában a résztvevők közösen reflektáltak a budapesti nyitórendezvény során feltárt eredményekre. Ez a folyamat nem pusztán az információk ismétlését jelentette, hanem egy tudatosan facilitált reflektív tanulási folyamatot, amely során a résztvevők új szempontokat emeltek be, kritikusan vizsgálták a korábbi megállapításokat, és tovább finomították azokat. A három fő tematika a külföldi tanulmányokkal kapcsolatos elvárások és realitások, a kollégiumi beilleszkedés kérdései, valamint a kommunikáció és adminisztráció kihívásai mentén zajló beszélgetések során egyre inkább kirajzolódtak azok a strukturális és kulturális tényezők, amelyek befolyásolják a nemzetközi hallgatók élményeit.
A program második felében a korábbi alkalomtól eltérően nem került sor formális csoportbontásra, hanem egy közös, minden résztvevőt bevonó beszélgetés zajlott. Ez a formátum lehetővé tette a diskurzus organikusabb alakulását, valamint azt, hogy a résztvevők egymás gondolataira közvetlenebbül reagáljanak. A kisebb létszám és a már kialakult bizalmi légkör hozzájárult ahhoz, hogy a beszélgetések mélyebbé és személyesebbé váljanak, ami különösen fontos az olyan érzékeny témák esetében, mint a beilleszkedési nehézségek, vagy a kulturális különbségek kezelése.
A nap zárásaként megvalósuló közös lángossütés túlmutatott egy egyszerű szabadidős programon. A a projekt interkulturális dimenziójának fontos elemévé vált. Az étkezés, mint közös élmény, univerzális kapcsolódási pontot jelentett a résztvevők számára, miközben lehetőséget adott arra is, hogy saját kulturális hátterükből hozott szokásaikat, preferenciáikat és történeteiket megosszák egymással. Ez a kötetlen, informális tér hozzájárult a csoportkohézió erősödéséhez, és segítette azokat a kapcsolódásokat, amelyek a formális szakmai munka során nehezebben alakulnak ki.
A projekt a 2024-1-HU01-ESC30-SOL-000241182 azonosítószámú Európai Szolidaritási Testület által kiírt szolidaritási projekt keretében valósul meg, A nemzetközi hallgatók inklúziója és integrációja a felsőoktatási kollégiumokban címmel.
EN
The second in-person event of the project took place in Veszprém, at the Magister Dormitory of the University of Pannonia, marking a key milestone in the project’s progress. While the opening event in Budapest primarily focused on initiating joint thinking and identifying key challenges, the Veszprém meeting aimed to deepen and structure the knowledge gained, as well as to strengthen peer learning. The more than six-hour professional programme was therefore carefully designed to provide space both for non-formal learning and for more informal, experience-sharing discussions.
In the opening session, the host institution delivered a comprehensive presentation introducing the dormitory system of the University of Pannonia, with particular emphasis on practices related to the reception and integration of international students. The presentation covered the organisational structure, dormitory services, and community-building programmes specifically targeting international students. Special attention was given to how the dormitory addresses intercultural differences and what support mechanisms are available to students. This session not only served as an informative input but also as a source of inspiration, allowing participants to reflect on and compare their own institutional practices.
In the next phase of the programme, participants jointly reflected on the outcomes of the Budapest opening event. This process went beyond simply revisiting earlier findings; it was a consciously facilitated reflective learning process. Participants introduced new perspectives, critically examined previous conclusions, and further refined them. Discussions revolved around three main themes: expectations and realities of studying abroad, challenges of dormitory integration, and issues related to communication and administration. Through these conversations, the structural and cultural factors shaping the experiences of international students became increasingly visible.
In the second half of the programme, unlike the previous event, no formal group division took place. Instead, a joint discussion involving all participants was organised. This format allowed for a more organic flow of dialogue and enabled participants to respond more directly to each other’s ideas. The smaller group size and the already established atmosphere of trust contributed to deeper and more personal conversations, which proved especially valuable when addressing sensitive topics such as integration difficulties and intercultural differences.
The day concluded with a shared lángos-making activity, which went beyond a simple leisure programme and became an important element of the project’s intercultural dimension. Food, as a shared experience, provided a universal point of connection for participants, while also offering an opportunity to share cultural habits, preferences, and personal stories. This informal setting strengthened group cohesion and supported connections that are often more difficult to establish in formal professional settings.