HU
A projekt nyitórendezvénye tudatosan egy olyan helyszínen került megszervezésre, amely egyszerre hordoz erős kulturális jelentéstartalmat és közösségi funkciót. Budapest egyik legismertebb közparkjában, a Városligetben. A helyszínválasztás nem volt véletlen, hiszen a projekt egyik központi célja a nemzetközi hallgatók integrációjának elősegítése, amelyhez szorosan kapcsolódik a befogadó városi és kulturális környezet megismerése. A rendezvény első elemeként megvalósuló tematikus városnéző séta nem csupán információátadásra szolgált, hanem egyfajta „soft onboarding” funkciót is betöltött: a résztvevők egy informális, élményalapú közegben kezdhették meg a kapcsolódást egymáshoz.
A két órás séta során a résztvevők komplex képet kaptak a Városliget történeti rétegeiről, a 19. századi városfejlesztési törekvésektől egészen a közelmúlt rekonstrukciós projektjeiig. Ez a történeti perspektíva különösen fontos volt, hiszen rávilágított arra, hogy a városi terek folyamatosan alakulnak, és ezek az átalakulások mindig társadalmi, kulturális és politikai folyamatok lenyomatai. A program egyik kiemelt állomása a Néprajzi Múzeum volt, ahol a résztvevők nemcsak a kiállítás tartalmával, hanem a múzeum új, kortárs építészeti megoldásaival is megismerkedhettek. A városligeti terepasztalok különösen jól szemléltették a tér fejlődését, ami segítette a résztvevőket abban, hogy jobban megértsék a környezetük strukturális és kulturális összefüggéseit.
A digitális térkép alkalmazása már a program elején előrevetítette a projekt egyik kulcselemét: a digitális eszközök tudatos és reflektált használatát. Ez nemcsak praktikus megoldás volt, hanem egyben szemléletformáló eszköz is, amely rámutatott arra, hogy a digitális technológiák hogyan támogathatják a tanulást, az orientációt és a közösségi élményeket.
A kollégiumi program során Mikó Kristóf pszichológus, az ELTE PPK Életvezetési Tanácsadójának szakembere előadásában fontos elméleti keretet adott a nap addigi élményeinek. A FETA 2024 kutatás eredményeinek bemutatása révén a résztvevők átfogó képet kaptak a külföldi hallgatók adaptációs kihívásairól, különös tekintettel a kulturális sokk, a társas izoláció és a mentális jóllét kérdéseire. Az előadást követő interaktív beszélgetés során a résztvevők saját tapasztalatai és az empirikus kutatási eredmények között párbeszéd alakult ki, ami jelentősen mélyítette a megértést.
A tematikus munkacsoportok létrehozása lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők aktív szereplőivé váljanak a tudásalkotási folyamatnak. A három fő téma; elvárások és realitások, kollégiumi beilleszkedés, valamint kommunikáció és adminisztráció jól lefedte a nemzetközi hallgatói élet kulcsterületeit. A csoportmunka során nemcsak problémák kerültek felszínre, hanem konkrét, implementálható megoldási javaslatok is. A plenáris zárás során ezek az eredmények közös tudássá formálódtak, ami megalapozta a projekt további szakaszait.
A projekt a 2024-1-HU01-ESC30-SOL-000241182 azonosítószámú Európai Szolidaritási Testület által kiírt szolidaritási projekt keretében valósul meg, A nemzetközi hallgatók inklúziója és integrációja a felsőoktatási kollégiumokban címmel.
EN
The opening event of the project was deliberately organised in a location that carries both strong cultural significance and a clear community function: one of Budapest’s most well-known public parks, City Park (Városliget). The choice of venue was intentional, as one of the project’s central aims is to support the integration of international students, which is closely linked to understanding and experiencing an inclusive urban and cultural environment. The thematic city walk, implemented as the first element of the event, served not only as a form of knowledge transfer but also as a kind of “soft onboarding,” allowing participants to begin connecting with each other in an informal, experience-based setting.
During the two-hour walk, participants gained a comprehensive understanding of the historical layers of City Park, from 19th-century urban development efforts to recent reconstruction projects. This historical perspective was particularly important, as it highlighted how urban spaces continuously evolve and reflect broader social, cultural, and political processes. One of the key stops of the programme was the Museum of Ethnography, where participants were introduced not only to the exhibition content but also to the museum’s contemporary architectural solutions. The scale models of the park provided a clear visual representation of its development, helping participants better understand the structural and cultural dynamics of their environment.
The use of a digital map at the beginning of the programme already anticipated one of the project’s key elements: the conscious and reflective use of digital tools. This was not only a practical solution but also a mindset-shaping approach, demonstrating how digital technologies can support learning, orientation, and shared experiences.
During the dormitory-based programme, Kristóf Mikó, psychologist at the ELTE Faculty of Education and Psychology Counselling Centre, provided an important theoretical framework for the day’s experiences. Through the presentation of the results of the FETA 2024 research, participants gained a comprehensive overview of the adaptation challenges faced by international students, with particular focus on culture shock, social isolation, and mental well-being. The interactive discussion that followed created a dialogue between participants’ personal experiences and empirical research findings, significantly deepening understanding.
The formation of thematic working groups allowed participants to become active contributors to the knowledge-creation process. The three main topics expectations and realities, dormitory integration, and communication and administration effectively covered key areas of international student life. During the group work, not only were challenges identified, but concrete and implementable solutions were also proposed. In the closing plenary session, these outcomes were transformed into shared knowledge, laying the foundation for the next phases of the project.