HU
A projekt résztvevőinek aktív részvétele a FEKOSZ regionális találkozóján nem csupán egy hagyományos disszeminációs alkalomként értelmezhető, hanem olyan komplex szakmai eseményként, amely egyszerre szolgálta a tudásátadást, a hálózatépítést és a reflexív tanulást. A találkozó sajátossága, hogy különböző felsőoktatási intézmények kollégiumi közösségeinek képviselőit hozta össze, így egy olyan heterogén szakmai közeg jött létre, amely ideális terepet biztosított a tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok összevetésére.
A projekt bemutatása során a résztvevők nem pusztán kronologikus módon ismertették az eddig megvalósult eseményeket, hanem tudatosan strukturált narratívát építettek fel, amely a problémák azonosításától a megoldási javaslatokig ívelt. Kiemelt hangsúlyt kapott az a szemlélet, hogy a nemzetközi hallgatók integrációja nem kizárólag intézményi felelősség, hanem egy olyan közösségi folyamat, amelyben a hallgatók aktív alakítóként vesznek részt. Ez a bottom-up megközelítés különösen relevánsnak bizonyult a jelenlévő szakmai közönség számára, hiszen számos intézményben még mindig inkább top-down logika mentén szerveződnek az integrációs programok.
A „Előítéletmentesség és sztereotípiák leküzdése” című workshop a projekt egyik legfontosabb értékalapú elemét emelte ki. A foglalkozás módszertanilag tudatosan épített a részvételiségre és az élményalapú tanulásra. A résztvevők különböző szituációs gyakorlatokon, asszociációs feladatokon és irányított beszélgetéseken keresztül dolgozták fel a sztereotípiák működését. A workshop egyik kulcsfelismerése az volt, hogy az előítéletek sok esetben nem tudatos szinten jelennek meg, hanem mélyen beágyazott kulturális mintákból erednek, amelyek felismerése és tudatosítása az első lépés a változás felé.
A közös munka során külön figyelmet kapott az is, hogy a sztereotípiák miként hatnak a kollégiumi közösségek mindennapi működésére; például a csoportképződésre, a kommunikációs mintákra vagy akár a konfliktuskezelésre. A résztvevők saját tapasztalataik megosztásán keresztül konkretizálták ezeket a jelenségeket, ami hozzájárult a téma mélyebb megértéséhez. A workshop végére több olyan gyakorlati javaslat is megfogalmazódott, amelyek beépíthetők a kollégiumi közösségfejlesztő programokba, például érzékenyítő tréningek, interkulturális estek vagy facilitált beszélgetések formájában.
A találkozó további fontos hozadéka volt a szakmai hálózatok erősödése. A résztvevők új kapcsolatokat építettek ki, amelyek a jövőben együttműködések alapját képezhetik. Emellett számos olyan jó gyakorlat került felszínre más intézmények részéről, amelyek inspirációként szolgálhatnak a projekt további szakaszában, különösen a készülő módszertani útmutató szempontjából. A visszajelzések alapján a projekt által képviselt megközelítés, különösen a hallgatói részvétel hangsúlyozása hiánypótlónak bizonyult, és több résztvevő jelezte, hogy saját intézményében is szeretné alkalmazni az itt bemutatott elemeket.
A FEKOSZ regionális találkozón való részvétel nemcsak a projekt láthatóságát növelte, hanem jelentősen hozzájárult annak szakmai fejlődéséhez is, hiszen egy olyan tanulási környezetet teremtett, amelyben a résztvevők egyszerre voltak tudásátadók és tanulók is.
A projekt a 2024-1-HU01-ESC30-SOL-000241182 azonosítószámú Európai Szolidaritási Testület által kiírt szolidaritási projekt keretében valósul meg, A nemzetközi hallgatók inklúziója és integrációja a felsőoktatási kollégiumokban címmel.
EN
The active participation of the project team in the FEKOSZ regional meeting can be interpreted not merely as a traditional dissemination activity, but as a complex professional event that simultaneously served knowledge sharing, networking, and reflective learning. The meeting brought together representatives of dormitory communities from various higher education institutions, creating a diverse professional environment that provided an ideal platform for exchanging experiences and comparing good practices.
During the project presentation, participants did not simply provide a chronological overview of past activities. Instead, they constructed a consciously structured narrative that moved from problem identification to proposed solutions. A key emphasis was placed on the idea that the integration of international students is not solely an institutional responsibility, but a community-driven process in which students act as active contributors. This bottom-up approach proved particularly relevant to the professional audience, as integration initiatives in many institutions are still predominantly organised through top-down structures.
The workshop titled “Prejudice-Free Thinking and Overcoming Stereotypes” highlighted one of the project’s core value-based components. Methodologically, the session was built on participation and experiential learning. Through situational exercises, associative tasks, and guided discussions, participants explored how stereotypes function. One of the key insights was that prejudices often operate on an unconscious level, rooted in deeply embedded cultural patterns, and that recognising and becoming aware of these patterns is the first step toward change.
Special attention was also given to how stereotypes influence the everyday functioning of dormitory communities, including group dynamics, communication patterns, and conflict management. Participants shared personal experiences to contextualise these phenomena, contributing to a deeper understanding of the topic. By the end of the workshop, several practical recommendations had emerged, which can be integrated into dormitory community development programmes, such as awareness-raising trainings, intercultural events, or facilitated discussions.
Another important outcome of the meeting was the strengthening of professional networks. Participants established new connections that may form the basis for future collaborations. In addition, a number of good practices from other institutions were identified, providing valuable inspiration for the next phases of the project, particularly for the development of the methodological guidebook. Feedback indicated that the project’s approach especially its emphasis on student participation filled an important gap, and several participants expressed their intention to adapt the presented methods within their own institutions.
Participation in the FEKOSZ regional meeting not only increased the visibility of the project, but also significantly contributed to its professional development by creating a learning environment in which participants were both knowledge providers and learners.