Friss bejegyzések

Alapszabály

A szervezet neve: Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége

(a továbbiakban: FEKOSZ)

A szervezet székhelye: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113.

1. A FEKOSZ célja, feladatai

1.1. A FEKOSZ célja

A FEKOSZ, mint a magyarországi felsőoktatási kollégiumok demokratikus alapon szerveződő és működő országos érdekképviseleti szövetsége, tevékenységével a magyarországi felsőoktatási intézmények kollégiumainak lakói és munkatársai számára kíván érdekközösséget teremteni.

A FEKOSZ célja, hogy a kollégiumokat olyan rangra emelje, amely méltó az értelmiségivé válás folyamatában betöltött szerepükhöz. Ifjúságvédelmi tevékenységet folytat. Együttműködik más – hazai és nemzetközi – felsőoktatási és közoktatási érdekképviselettel foglalkozó szervezetekkel.

1.2. A FEKOSZ feladatai

  • országos és helyi szintű fellépés és érdekvédelem a kollégiumokat érintő kérdésekben;
  • bekapcsolódás minden olyan állami döntéshozói folyamatba, amely közvetve vagy közvetlenül érinti a felsőoktatási kollégiumokat;
  • információ közvetítése és kapcsolattartás a kollégiumok között;
  • szakmai programok szervezése;
  • segítségnyújtás a helyi szervezeteknél felmerülő konfliktusok megoldásában;
  • ifjúságvédelem.

1.3.

A FEKOSZ által nyújtott támogatásokból bárki részesülhet.
A FEKOSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független.
A FEKOSZ anyagi forrásai nem használhatók fel:

  • politikai pártok vagy szervezetek támogatására;
  • politikai célú vagy tartalmú kiadványok és rendezvények támogatására;
  • országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltek támogatására;

2. A FEKOSZ tagsága

2.1.

A FEKOSZ-nak tagja lehet minden olyan kollégium/diákotthon (a továbbiakban tagkollégium) amelyik a FEKOSZ célkitűzéseit és Alapszabályát elfogadja.
A FEKOSZ-ba belépni kívánó kollégiumok a belépési nyilatkozatukat a FEKOSZ Elnökségéhez nyújthatják be.

2.2. A tagok jogai

a) A tagkollégiumok a Küldöttgyűlésbe két-két fő küldöttet delegálhatnak. A tagkollégiumok küldötteit tanácskozási és szavazati jog illeti meg; ennek gyakorlása során javaslatokat és indítványokat tehetnek, felszólalással élhetnek, továbbá tisztségviselőket választhatnak és tisztségviselőknek választhatók.

b) Kérdést intézhetnek a FEKOSZ Elnökségéhez, Ellenőrző Bizottságához és a FEKOSZ bármely tisztségviselőjéhez, aki 15 napon belül – illetőleg ha a kérdés valamely testületi szervhez szól, annak soron következő ülésén azt megtárgyalni és – a választ írásban megadni, és amennyiben a kérdező azt szükségesnek találta, a képviselőkhöz eljuttatni köteles.

c) Részt vehetnek a FEKOSZ munkájában, az általa szervezett rendezvényeken.

d) Javaslattal, kezdeményezéssel élhetnek valamennyi, a szövetség tevékenységével összefüggő kérdésben.

e) Igényt tarthatnak a szövetség birtokában levő közérdekű információkra.

f) A FEKOSZ valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutásától számított 30 napon belül – bármely tag a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

2.3. A tagok kötelezettségei

  • A FEKOSZ célkitűzéseinek elfogadása.
  • Az Alapszabály rendelkezéseinek megtartása.
  • A Küldöttgyűlés által megállapított éves tagsági díj határidőre történő befizetése.

2.4. A tagsági viszony megszűnhet

  • kilépéssel,
  • törléssel,
  • kizárással,
  • a tagkollégium megszűnésével.

A tagoknak a kilépési szándékukat az Elnökséghez kell bejelenteni. A tagsági viszony megszűnése esetén a már befizetett tagdíj nem követelhető vissza.

Törléssel szünteti meg a tagsági viszonyát az Elnökség annak a tagnak, aki az erre vonatkozó írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének. A törlést kimondó határozat ellen az érintett 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be a Küldöttgyűléshez.

Kizárható az a tag, amely a FEKOSZ alapvető céljaival ellentétes tevékenységet folytat. Tag kizárásáról kizárólag a Küldöttgyűlés dönthet.

2.5. A FEKOSZ pártoló és tiszteletbeli tagjai

a) A FEKOSZ pártoló tagja az az Elnökség által írásban felkért hazai vagy külföldi természetes személy vagy szervezet lehet, aki/amely a felkérést elfogadja, támogatja a FEKOSZ tevékenységét, és anyagilag is hozzájárul a szervezet működéséhez.

b) A FEKOSZ tiszteletbeli tagja az a hazai vagy külföldi természetes személy vagy szervezet lehet, akit, vagy amit az eddigi életpályája, tevékenysége alapján – az Elnökség felkérésére adott előzetes elfogadó nyilatkozatának ismeretében – a Küldöttgyűlés tiszteletbeli taggá nyilvánít.

c) A FEKOSZ pártoló és tiszteletbeli tagjait tanácskozási jog illeti meg a FEKOSZ Küldöttgyűlésein. Kötelesek az Alapszabály rájuk vonatkozó részeit betartani, és törekedni arra, hogy részt vegyenek a FEKOSZ alapvető céljainak meghatározásában és megvalósításában.

3. A FEKOSZ szervezete

3.1. Küldöttgyűlés

a) A FEKOSZ legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés.

A Küldöttgyűlés tagjai

  • Teljes jogú tagok a tagkollégiumok által választott küldöttek.
  • A Küldöttgyűlésre minden tagkollégium két-két fő teljes jogú küldöttet delegálhat.
  • A teljes jogú küldötteket tanácskozási és szavazati jog illeti meg.

Tanácskozási jogú tagok:

  • a FEKOSZ elnöke és az Elnökség tagjai,
  • az Ellenőrző Bizottság elnöke és a bizottság tagjai,
  • a régiók küldöttei,
  • a tagozatok küldöttei,a FEKOSZ pártoló és tiszteletbeli tagjai.

b) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

  • a FEKOSZ Alapszabályának elfogadása és módosítása;
  • az Elnökség feladatainak meghatározása, éves beszámolójának elfogadása;
  • a pénzügyi beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása;
  • a FEKOSZ éves költségvetésének meghatározása; az éves tagsági díj mértékének megállapítása;
  • az elnök, az elnökségi tagok, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása;
  • az elnök, az elnökségi tagok, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak visszahívása;
  • döntés tag kizárásáról;
  • a FEKOSZ feloszlatásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása;
  • a FEKOSZ megszűnése esetén – a hitelezői igények kielégítése után – a fennmaradt vagyon felosztásáról történő döntés.

c) A Küldöttgyűlést a FEKOSZ elnöke hívja össze, szükség szerint, de legalább évente.
A Küldöttgyűlés helyszínét és időpontját az Elnökség határozza meg.

d) A tagok legalább egynegyede, az Elnökség, vagy az Ellenőrző Bizottság az indok, az időpont és a napirend megjelölésével írásban az elnöktől bármikor kérheti a Küldöttgyűlés összehívását. Ha az elnök a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül nem hívja össze a Küldöttgyűlést, az Ellenőrző Bizottság jogosult ezt megtenni. Amennyiben további 8 nap telik el eredménytelenül, a kezdeményezők maguk hívhatják össze a Küldöttgyűlést. Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni abban az esetben, ha azt a bíróság elrendeli.

e) A Küldöttgyűlés határozatképes, ha az összehívása szabályszerűen megtörtént és a szavazásra jogosult tagok közül több mint fele jelen van.

Szabályszerű a Küldöttgyűlés összehívása, ha a tagok részére a küldöttgyűlési meghívókat ajánlott postai küldemény útján, illetve más igazolható módon határidőben kézbesítették. A küldöttgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendjét. A meghívók kézbesítése és a Küldöttgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie.

f) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirenddel, 15 napon belül ismételten összehívott, megismételt Küldöttgyűlés minden esetben határozatképes.

g) Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi pont megtárgyalását kérni. A meghívóban nem szereplő kérdések akkor vehetők napirendre, ha ezeket a Küldöttgyűlésen megjelent, szavazati jogú küldöttek egyszerű többsége megszavazza.

h) A Küldöttgyűlés megnyitása előtt az Ellenőrző Bizottság köteles megvizsgálni, hogy

  • a küldöttek rendelkeznek-e a szavazati jog gyakorlásához szükséges írásos meghatalmazással (mandátumvizsgálat);
  • a küldöttek teljesítették-e a tagdíjfizetési kötelezettségüket.

Ezen feltételek meglétének hiányában a küldöttek a Küldöttgyűlésen szavazati joggal nem rendelkeznek.

i) A Küldöttgyűlés minden teljes jogú tagját egyenlő szavazati jog illeti meg. A küldöttmandátum nem ruházható át.

j) A Küldöttgyűlést az elnök nyitja meg és zárja be.
A Küldöttgyűlés levezető elnökét – az Elnökség javaslata alapján – a Küldöttgyűlés választja. Amennyiben a levezető elnöknek van szavazati joga, azt nem gyakorolhatja.

k) A Küldöttgyűlés – ha az Alapszabály eltérően nem rendelkezik – egyszerű többséggel határoz. Az egyszerű többség meglétéhez a küldöttek legalább 50%-ának plusz 1 főnek a szavazata szükséges. A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, azonban a jelenlévő képviselők legalább egynegyedének indítványára név szerinti vagy titkos szavazást kell elrendelni. Személyi kérdésekben a Küldöttgyűlés titkosan szavaz.

A FEKOSZ feloszlásának kimondásához a Küldöttgyűlésen jelenlévő küldöttek legalább kétharmadának titkosan leadott, egyetértő szavazata szükséges.

l) A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, de – személyiségi jogok megsértésének elkerülése érdekében – a Küldöttgyűlés a nyilvánosságot az ülésről teljesen, vagy részben, határozatával kizárhatja.

A Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt azok, akiket az Elnökség az ülésre – ilyen céllal – meghív.

m) A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a Küldöttgyűléstől számított 15 napon belül a szervezet honlapján hozzáférhetővé kell tenni a tagság számára.

n) A Küldöttgyűlés ügyrendjét – e Szabályzat keretei között – maga állapítja meg.

3.2. Elnökség

a) Az Elnökség a FEKOSZ operatív, végrehajtó szerve, amely a Küldöttgyűlés két ülése között – a Küldöttgyűlés döntései és határozatai alapján – gyakorolja a FEKOSZ irányítását.

b) Feladatai:

  • gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
  • véleményt nyilvánít a felsőoktatási kollégiumokat érintő kérdésekben, nyilatkozatokat tesz közzé;
  • fellép a FEKOSZ, illetőleg annak tagjai érdekeinek képviseletében;
  • a belépési nyilatkozat alapján dönt a tagsági viszony elfogadásáról;
  • dönt a tag tagsági viszonyának törléséről;
  • elkészíti a FEKOSZ szabályzatait és jóváhagyás végett a Küldöttgyűlés elé terjeszti azokat;
  • javaslatot tesz a költségvetésre, elkészíti az előző évi pénzügyi beszámolót, közhasznúsági jelentést és az éves munkatervet;
  • megállapítja a tagdíjfizetés szabályait; összehangolja a regionális szervezetek tevékenységét;
  • jogosult a FEKOSZ céljainak megvalósítása érdekében állami ifjúságpolitikai és egyéb eszközöket igényelni, és azokat költségvetése keretei közt felhasználni;
  • szervezi a FEKOSZ gazdálkodási tevékenységét;
  • előkészíti a Küldöttgyűlést;
  • dönt az irodavezető személyéről, juttatásának módjáról és mértékéről.

Az Elnökség köteles a végzett tevékenységéről évente beszámolni a Küldöttgyűlésnek.

c) Az Elnökség tagjai:

  • a FEKOSZ elnöke;
  • a Küldöttgyűlés által választott hat tag.

Az Elnökség tagjait a Küldöttgyűlés választja két év időtartamra.
Az elnökségi tagnak megválasztható a tagkollégium bármely hallgatója, dolgozója.

d) Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik a két év időtartam elteltével, lemondással, visszahívással, illetve ha megválasztásának bármely feltétele megszűnik.

e) Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze szükség szerint, de legalább kéthavonta. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét, időpontját, a részletes napirendi pontokat, és amennyiben szükséges, a döntéshozatalt megkönnyítő, írásbeli anyagokat.

f) Az Elnökség ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal van jelen az Ellenőrző Bizottság elnöke (annak elfoglaltsága esetén tagja), valamint a FEKOSZ irodavezetője. Tanácskozási joggal vehetnek részt továbbá az ülésen azok, akiket az Elnökség az ülésre meghív (pl. a régiók, tagozatok stb. képviselői).

g) Az Elnökség határozatképes, ha ülésén tagjainak kétharmada jelen van. Döntéseit egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben titkosan szavaz.

h) Az Elnökség ülései nyilvánosak, de – személyiségi jogok megsértésének elkerülése érdekében – az elnökség jelen levő tagjainak kétharmados többségű döntése alapján az elnök zárt ülést is elrendelhet.

i) Az Elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, melyet az üléstől számított két héten belül a szervezet honlapján hozzáférhetővé kell tenni a tagság számára.

3.3. Elnök

a) A FEKOSZ elnöke képviseli a szervezetet, összehangolja a FEKOSZ testületeinek működését, vezeti az Elnökség munkáját, irányítja a FEKOSZ irodáját.

b) Az elnököt a Küldöttgyűlés választja két éves időtartamra. Elnöknek megválasztható a tagkollégium bármely hallgatója, dolgozója. Az elnök tevékenységéről köteles beszámolni a Küldöttgyűlésnek és az Elnökségnek.

c) Az elnök megbízatása megszűnik a két éves időtartam lejártával, az elnök lemondásával, visszahívásával, illetve ha megválasztásának bármely feltétele megszűnik.

d) Az elnököt akadályoztatása esetén az általa vagy az Elnökség által megbízott elnökségi tag helyettesítheti.

3.4. Ellenőrző Bizottság

a) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a FEKOSZ működésének szabályszerűségét, az Alapszabály és más szabályzatok betartását, valamint a szervezet pénzügyi gazdálkodását.

b) Az Ellenőrző Bizottság joga és kötelessége vizsgálni a Küldöttgyűlés és az Elnökség működésének törvényességét, ellenőrizni és véleményezni gazdálkodását. Jogszabály, az Alapszabály, vagy a FEKOSZ egyéb szabályzatainak megsértésekor, gazdálkodási hiányosságok, illetve a szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő vagy veszélyeztető esemény, valamint a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény észlelése esetén köteles a Küldöttgyűléshez, vagy a törvényességi felügyeletet ellátó szervhez fordulni.

c) Az Ellenőrző Bizottság munkájáról köteles beszámolni a Küldöttgyűlésnek.

d) Az Ellenőrző Bizottság elnökből és két tagból áll, akiket a Küldöttgyűlés két éves időtartamra választ. Az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjának megválasztható a tagkollégium bármely hallgatója, dolgozója.

e) Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnik a két éves időtartam leteltével, a bizottsági tag lemondásával, visszahívásával, illetve ha megválasztásának bármely feltétele megszűnik.

f) A Bizottság üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze, legalább negyedévente. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét, időpontját, a részletes napirendi pontokat.

g) Az Ellenőrző Bizottság – a jelen Alapszabály keretei között – maga állapítja meg ügyrendjét.

h) Az Ellenőrző Bizottság jogköre a fentieken túl mindaz, amit az 1997. évi CLVI. tv. 11. §-a ilyenként szabályoz.

3.5. Egyéb bizottságok

a) A Küldöttgyűlés és az Elnökség szükség esetén állandó illetve ad hoc bizottságokat hozhat létre, melyek a FEKOSZ elemző, javaslattevő, szakértői testületei.

b) A bizottságok képviselőit a FEKOSZ küldöttgyűlésein, elnökségi ülésein tanácskozási jog illeti meg.

3.6. Régiók

a) A FEKOSZ-on belül – a tagság igénye és önszerveződése alapján – regionális szervezetek, régiók működhetnek.

b) A régiók az azonos földrajzi térséghez tartozó tagok – a FEKOSZ szervezeti keretein belül működő – intézményesített együttműködésének szerveződései.

c) A FEKOSZ regionális szervezetei a tagság közti kapcsolattartás segítését, munkájuk koordinálását szolgálják.

d) A tagság régiókhoz sorolása a jelentkező kollégiumok felvételekor (amennyiben azt kérik), vagy a meglévő besorolás megváltoztatásának igénye esetén, annak bejelentésekor történhet. A besorolás – általában – a kialakult szokásoknak megfelelően, a földrajzi, intézményi hovatartozást figyelembe véve történik.

e) A besorolást és átvezetést az Elnökség hagyja jóvá, és teszi közzé a FEKOSZ honlapján. Az Elnökség egyetértésével a régiók megalakulhatnak, átszerveződhetnek, szüneteltethetik működésüket és megszűnhetnek.

f) A régiók régióvezetőt választhatnak maguknak, akit az Elnökség – tanácskozási joggal – üléseire meghív.

g) A régiók munkájában minden, az adott régióhoz tartozó tag közvetlenül részt vehet. A régiók döntéshozatallal járó gyűléseit a régió választott vezetője hívja össze. A régiógyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagság legalább kétharmada képviselteti magát. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, személyi kérdésekben titkos, egyebekben nyílt szavazással hozza.

h) A régiók jogosultak:

  • meghatározni a régió programját;
  • a régiógyűlésekről készült beszámolók útján tájékoztatni az Elnökséget a régió álláspontjáról a FEKOSZ-t érintő ügyekben;
  • megválasztani a régió vezetőjét.

3.7. Tagozatok

a) A FEKOSZ tagjai, a Küldöttgyűlés jóváhagyásával, a szükséges szervezeti keretek, illetve feltételek megléte esetén tagozatokat hozhatnak létre.

b) A tagozatok megalakításának célja, hogy az azonos érdekközösségbe tartozó tagok számára további szakmai- és kulturális programokat szervezzen.

c) A tagozatok működésének a FEKOSZ Alapszabályához és célkitűzéseihez kell igazodnia.

d) A tagozatok koordinátorait (vezetőit) a FEKOSZ Küldöttgyűlésein, elnökségi ülésein tanácskozási jog illeti meg.

3.8. A FEKOSZ irodája

a) A szövetség ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátására irodát működtethet. Az iroda működési rendjét az Elnökség határozza meg.

b) Az iroda élén az irodavezető áll, aki gondoskodik a FEKOSZ működésével kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs teendők ellátásáról.

4. Tisztségviselők választása

a) A FEKOSZ vezető tisztségviselői a FEKOSZ elnöke, Elnökségének tagjai, valamint az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai.

b) A tisztségviselők személyére bármely tagszervezet, régió vagy tagozat javaslatot tehet.
Az Elnökség a tisztségviselőket választó Küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal köteles írásban felkérni a tagságot a választással kapcsolatos személyi javaslataik megtételére.

c) A választások előkészítése és lebonyolítása, érdekében az Elnökség jelölő- és szavazatszámláló bizottságot kér fel. A jelölő- és szavazatszámláló bizottság feladata, hogy begyűjtse a tagság köréből a jelöltekre vonatkozó javaslatokat és összeállítsa a jelöltlistát.
A jelöltlistát a tisztújító Küldöttgyűlés előtt 15 nappal közzé kell tenni.

d) A FEKOSZ tisztségviselőinek választását – amennyiben a Küldöttgyűlés másképp nem határoz – a tisztségviselők mandátuma lejáratának évében, május 15-ig meg kell tartani. Ez esetben a megválasztott tisztségviselők hivatalba lépésének időpontja augusztus 1.

e) Az elnök választásakor az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben ilyen jelölt nincs, újabb szavazást kell tartani oly módon, hogy a jelöltek közül az első szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapott két jelölt valamelyikére lehet szavazni. Az újabb szavazásra egyébiránt az első szavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

f) Az elnökségi tagok választásakor a jelöltekről együtt, legfeljebb hat jelöltet támogatva kell szavazni. Az elnökségi tagságra kapott szavazatok alapján felállított rangsorban az a hat jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a jelenlévő szavazati jogú képviselők több mint felének támogatását elnyerte. Ha az így lefolytatott választás alapján nem kerül minden elnökségi tagsági hely betöltésre, a második szavazási fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek megválasztásra.

g) Az Ellenőrző Bizottság elnökének megválasztásakor az FEKOSZ-elnök megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az Ellenőrző Bizottsági tagok választásakor a jelöltekről együtt, legfeljebb két jelöltet támogatva kell szavazni. Az ellenőrző bizottsági tagságra kapott szavazatok alapján felállított rangsorban az az első két jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a jelenlévő szavazati jogú képviselők több mint felének támogatását elnyerte. Ha az így lefolytatott választás alapján nem kerül minden Ellenőrző Bizottsági tagsági hely betöltésre, a második szavazási fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek megválasztásra.

h) A FEKOSZ tisztségviselőinek visszahívásáról a Küldöttgyűlésen jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára szavazást kell elrendelni. Amennyiben a leadott szavazatok több mint kétharmada a nevezett tisztségviselő(k) visszahívása melletti voks, úgy ezen tisztségviselő(k) megbízatása automatikusan megszűnik.

5. Összeférhetetlenség

a) A FEKOSZ vezető tisztségviselője megbízása idején nem jelölhető újabb FEKOSZ tisztségviselői helyre.

b) Nem lehet a FEKOSZ vezető tisztségviselője olyan személy, aki vezető tisztséget töltött be más olyan közhasznú szervezetnél – annak megszűntét megelőző két évben, legalább egy évig –, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozás kiegyenlítése nélkül szűnt meg, és a megszűnése óta nem telt el két év.

c) A FEKOSZ vezető tisztségviselője politikai közszereplést nem vállalhat, politikai pártnál tisztségviselő, vagy ilyen tisztségre jelölt nem lehet.

d) Amennyiben a FEKOSZ vezető tisztségviselője bármely politikai pártnál tisztségre jelölt, úgy a jelöltté válásától a megválasztásáig vagy az ezzel kapcsolatos döntésig a FEKOSZ-ban betöltött tisztségét felfüggeszteni köteles.

e) Nem vehet részt a Küldöttgyűlés, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság döntéshozatalában az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b), élettársa (Ptk. 685/A. §) a határozat alapján kötelesség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

f) Nem lehet tisztségviselő az, aki az 1989. évi II. törvény 8. §-ában foglalt kizáró ok alá esik.
Nem lehet tagja az Ellenőrző Bizottságnak az, aki az 1997. évi CLVI. tv. 8. § (2) bekezdésében szabályozott kizáró ok alatt áll.

6. Döntések, határozatok dokumentációja

a) A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet, az Elnökségi ülésről emlékeztetőt kell készíteni.

b) A jegyzőkönyvben/emlékeztetőben fel kell tüntetni az ülés helyét, időpontját, a megjelent személyek nevét, a határozatképesség vagy határozatképtelenség megállapítását, az elfogadott napirendet.

c) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megvitatott kérdéseket, tartalmilag a hozzászólásokat és szavazati arányokkal együtt a meghozott döntéseket, határozatokat, illetve azok hatályát. Kérelemre a véleményükkel kisebbségben maradók nevét is fel kell jegyezni.

d) A döntésekről nyilvántartást kell vezetni a jegyzőkönyv szerinti tartalommal.

e) Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az Elnökségi ülésen megvitatott kérdések lényegi elemeit, a meghozott döntéseket, határozatokat – szavazati arányokkal együtt –, illetve azok hatályát.

f) A jegyzőkönyv/emlékeztető részét képezi a jelenléti ív, amit minden résztvevőnek alá kell írnia.

g) A jegyzőkönyvet/emlékeztetőt írásban kell elkészíteni, de a rögzítés más módon is történhet. Ebben az esetben a jegyzőkönyvet/emlékeztetőt 15 napon belül írásba kell foglalni, az eredeti forrást meg kell őrizni.

h) A jegyzőkönyvvezetőt a FEKOSZ elnöke jelöli ki.

i) A jegyzőkönyvet/emlékeztetőt a jegyzőkönyv vezetője/emlékeztető készítője írja alá, és jelenlévő két küldött vagy tag, valamint a levezető elnök hitelesíti.

j) A jegyzőkönyveket/emlékeztetőket az eseményt követő 15 napon belül a FEKOSZ honlapján közzé kell tenni.

k) A Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseit és határozatait az elnök a FEKOSZ honlapján köteles közzé tenni. Személyre szóló döntésekről az érintetteket postai úton, külön is értesíteni kell.

7. A FEKOSZ nyilvános működésének biztosítása

a) A FEKOSZ működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, a döntéshozó szervek határozatairól nyilvános közleményekben és kiadványokban ad tájékoztatást; szervezeti és gazdálkodási beszámolóit, valamint a szervezet közhasznúsági jelentéseit honlapján közzé teszi.

b) A szövetség nyilvános működéséért a FEKOSZ elnöke felelős.

8. A FEKOSZ gazdálkodása

a) A FEKOSZ működésének költségeit tagdíjakból és egyéb bevételekből fedezi.
A FEKOSZ – szükség szerint – támogatást igényel az állami ifjúságpolitikai célokra, valamint társadalmi szervezetek támogatására rendelkezésre álló költségvetési eszközökből. A FEKOSZ jogosult magánszemélyektől és más szervezetektől támogatás elfogadására.

b) A FEKOSZ céljai megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet is végezhet. Ez a szervezet közhasznú tevékenységét nem veszélyeztetheti. A vállalkozási tevékenységből származó nyereség fel nem osztható, az kizárólag az Alapszabályban megfogalmazott célok elérésére fordítható. A gazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján az Elnökség gazdasági ügyrendet készít, amely tartalmazza az esetleges vállalkozási tevékenységek formáit, belső szabályait. A gazdasági ügyrendet és a pénzeszközök befektetésére vonatkozó szabályzatot a Küldöttgyűlés fogadja el.

9. A FEKOSZ megszűnése

A szövetség megszűnhet:

  • feloszlással;
  • más társadalmi szervezettel való egyesüléssel;
  • feloszlatással;
  • megszűnésének megállapításával.

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyv előírásai vonatkoznak.

Budapest, 1989. október 21.

Módosítva:

  • 1992. április 24.
  • 1997. augusztus 29.
  • 1998. április 30.
  • 1998. augusztus 17.
  • 1999. május 7.
  • 1999. november 5.
  • 2007. március 2.
  • 2008. május 9.
  • 2009. május 15.