Alapszabály


Az alapszabály PDF formátumban innen letölthető.

A szervezet neve: Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége

(Rövidített név: FEKOSZ)

A szervezet székhelye: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113.

1. A FEKOSZ célja, feladatai

1.1. A FEKOSZ célja

A FEKOSZ – mint a magyarországi felsőoktatási kollégiumok demokratikus alapon szerveződő és működő országos érdekképviseleti szövetsége – tevékenységével a magyarországi felsőoktatási intézmények kollégiumainak lakói és munkatársai számára kíván érdekközösséget teremteni. Célja, hogy a magyar felsőoktatási kollégiumokat olyan szintre emelje, amely méltó szerepet biztosít számunkra az értelmiségivé válás folyamatában.

Együttműködik más – felsőoktatási és közoktatási-köznevelési érdekképviselettel foglalkozó – hazai és nemzetközi szervezetekkel.

A FEKOSZ alapvető célja a hatályos felsőoktatási jogszabályok alapján működő magyarországi felsőoktatási kollégiumok érdekképviselete, érdekvédelme. Céljai elérése érdekében ifjúságvédelmi és ifjúsági érdekképviseleti közhasznú tevékenységet folytat. (1996. évi CXXVI. tv. 9. § 10.)

1.2. A FEKOSZ feladatai

  • országos és helyi szintű fellépés és érdekvédelem a felsőoktatási kollégiumokat érintő kérdésekben;
  • bekapcsolódás minden olyan állami döntéshozói folyamatba, amely közvetve vagy közvetlenül érinti a felsőoktatási kollégiumokat;
  • információ közvetítése és kapcsolattartás a kollégiumok között;
  • kollégiumi szakmai, kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése;
  • segítségnyújtás a tagkollégiumoknál felmerülő konfliktusok megoldásában;
  • kollégista hallgatók érdekvédelme, ifjúságvédelem;
  • környezetvédelem, környezettudatos magatartásra nevelés.

1.3. A FEKOSZ tevékenysége

A FEKOSZ által nyújtott közhasznú szolgáltatásokból – nyilvános programjain, rendezvényen való részvétel révén –bárki részesülhet.
A FEKOSZ pártoktól független, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.
A FEKOSZ anyagi forrásai nem használhatók fel:

  • politikai pártok vagy szervezetek támogatására;
  • politikai célú vagy tartalmú kiadványok és rendezvények támogatására;
  • országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőjelöltek támogatására.

2. A FEKOSZ tagsága

2.1. A FEKOSZ tagjai

A FEKOSZ-nak tagja lehet minden olyan kollégium/diákotthon (továbbiakban tagkollégium) amely a hatályos felsőoktatási jogszabályok alapján működik és a FEKOSZ célkitűzéseit, Alapszabályát elfogadja.
A FEKOSZ-ba belépni kívánó kollégiumok a belépési kérelmüket a FEKOSZ Elnökségéhez nyújthatják be, a kérelem elfogadásáról a soron következő elnökségi ülés határoz.

2.2. A tagok jogai

a) A tagkollégiumok a Küldöttgyűlésbe két-két fő küldöttet delegálhatnak. A tagkollégiumok küldötteit tanácskozási és szavazati jog illeti meg; ennek gyakorlása során felszólalással élhetnek, javaslatokat, indítványokat, észrevételeket tehetnek, továbbá tisztségviselőket választhatnak és tisztségviselőknek választhatók, a megválasztott tisztségviselőiket visszahívhatják.

b) Kérdést intézhetnek a FEKOSZ Elnökségéhez, Ellenőrző Bizottságához és a FEKOSZ bármely tisztségviselőjéhez, aki köteles 15 napon belül – illetve ha a kérdés valamely testületi szervnek szól, az köteles soron következő ülésen a kérdést megtárgyalni és azt követően – a választ írásban az érintetteknek megadni.

c) Részt vehetnek a FEKOSZ munkájában, az általa szervezett rendezvényeken.

d) Javaslattal, kezdeményezéssel élhetnek valamennyi, a szövetség tevékenységével összefüggő kérdésben.

e) Igényt tarthatnak a szövetség birtokában levő közérdekű információkra.

f) A FEKOSZ valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutásától számított 30 napon belül – bármely tagkollégium, képviselő útján a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

2.3. A tagok kötelezettségei

  • A FEKOSZ célkitűzéseinek elfogadása.
  • Az Alapszabály rendelkezéseinek megtartása.
  • A Küldöttgyűlés által megállapított éves tagsági díj határidőre történő befizetése.

2.4. A tagsági viszony megszűnhet

  • kilépéssel,
  • tagsági jogviszony FEKOSZ általi felmondásával,
  • kizárással,
  • a tagkollégium jogutód nélküli megszűnésével.

A tagoknak a kilépési szándékukat az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal kell bejelenteni.

Harmincnapos felmondással, írásban szünteti meg a tagsági jogviszonyát a Küldöttgyűlés annak a tagszervezetnek, amely az Elnökség erre vonatkozó írásbeli felszólítása kézhezvételétől számított 15 napon belül sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének. A tagdíjfizetés elmulasztása miatt kibocsátott felszólításnak tartalmaznia kell a jogviszony felmondására vonatkozó figyelmeztetést.

A Küldöttgyűlés kizárhatja azt a tagszervezetet, amely a jogszabályt, Alapszabályt vagy küldöttgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, vagy tevékenységével a szervezet céljának megvalósítását súlyosan veszélyezteti.

Kizárást kimondó határozatot kezdeményezhet – a kizárás alapjául szolgálható tényekre, bizonyítékokra való hivatkozás mellett – bármely tagszervezet vagy döntéshozó szerv. A kizárásról – az érintett tagszervezet véleményének meghallgatása és vita után – a jelenlévő küldöttek 2/3-os többségével a Küldöttgyűlés határoz. Az írásos kizáró határozatot a Küldöttgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a FEKOSZ elnöke írja alá, és 8 napon belül térítvényes postai küldeményként kézbesíti az érintettnek. A határozat indokoló részének tartalmaznia kell a kizárás alapjául figyelembe vett tényeket, bizonyítékokat, a rendelkező résznek a bírósági jogorvoslat lehetőségére való figyelmeztetést.

A tagsági jogviszony megszűnése esetén a már befizetett tagdíj nem követelhető vissza.

2.5. A FEKOSZ pártoló és tiszteletbeli tagjai

a) A FEKOSZ pártoló tagja az az Elnökség által írásban felkért hazai vagy külföldi természetes személy vagy szervezet lehet, aki/amely a felkérést elfogadja, támogatja a FEKOSZ tevékenységét, és anyagilag is hozzájárul a szervezet működéséhez.

b) A FEKOSZ tiszteletbeli tagja az a hazai vagy külföldi természetes személy vagy szervezet lehet, akit, vagy amit az eddigi életpályája, tevékenysége alapján – az Elnökség felkérésére adott előzetes elfogadó nyilatkozatának ismeretében – a Küldöttgyűlés tiszteletbeli taggá nyilvánít.

c) A FEKOSZ pártoló és tiszteletbeli tagjait, szervezet esetén annak képviselőjét tanácskozási jog illeti meg a FEKOSZ Küldöttgyűlésein. Pártoló és tiszteletbeli tag vagy ilyen szervezet képviselője vezető tisztségviselővé nem választható.

d) A pártoló és tiszteletbeli tagok kötelesek az Alapszabály rájuk vonatkozó részeit betartani, és törekedni arra, hogy segítsék a FEKOSZ alapvető céljainak megvalósítását.

3. A FEKOSZ szervezete

3.1. Küldöttgyűlés

a) A FEKOSZ legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés.

A Küldöttgyűlés tagjai

  • Teljes jogú tagok a tagkollégiumok által delegált küldöttek.
  • A Küldöttgyűlésre minden tagkollégium két-két fő teljes jogú küldöttet delegálhat. A küldöttek választása a tagkollégium szervezeti és működési szabályai alapján történik.
  • A teljes jogú küldötteket tanácskozási és szavazati jog illeti meg.

Tanácskozási jogú tagok:

  • a FEKOSZ elnöke és az Elnökség tagjai,
  • az Ellenőrző Bizottság elnöke és a bizottság tagjai,
  • a régiók küldöttei,
  • a tagozatok küldöttei,
  • a FEKOSZ pártoló és tiszteletbeli tagjai.

b) A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

  • a FEKOSZ Alapszabályának elfogadása és módosítása;
  • az Elnökség feladatainak meghatározása, éves beszámolójának elfogadása;
  • a gazdasági-számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása;
  • a FEKOSZ éves költségvetésének meghatározása; az éves tagsági díj mértékének megállapítása;
  • az elnök, az elnökségi tagok, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása;
  • az elnök, az elnökségi tagok, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak visszahívása;
  • döntés tagszervezet kizárásáról, tagsági jogviszony felmondásáról;
  • a FEKOSZ feloszlásának, szétválásának vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondása;
  • a FEKOSZ megszűnése esetén a hitelezői igények kielégítése után fennmaradó vagyon felhasználásáról történő döntés;
  • minden olyan döntés, határozat meghozatala, amelyet jogszabály a legfőbb döntéshozó szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

c) A Küldöttgyűlést a FEKOSZ elnöke hívja össze, szükség szerint, de legalább évente.

d) A tagok legalább egynegyede, az Elnökség, vagy az Ellenőrző Bizottság – az ok és cél, továbbá az időpont és a napirend megjelölésével – az elnöktől írásban bármikor kérheti a rendkívüli Küldöttgyűlés összehívását. Ha az elnök a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül nem hívja össze a Küldöttgyűlést, az Ellenőrző Bizottság jogosult ezt megtenni. Amennyiben további 8 nap telik el eredménytelenül, a kezdeményezők maguk hívhatják össze a Küldöttgyűlést. Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni abban az esetben, ha azt a bíróság elrendeli.

e) A Küldöttgyűlés határozatképes, ha az összehívása szabályszerűen megtörtént és a szavazásra jogosult tagkollégiumok mandátummal rendelkező küldötteinek több mint a fele megjelent.

Szabályszerű a Küldöttgyűlés összehívása, ha a tagok részére a küldöttgyűlési meghívókat ajánlott postai küldemény útján, illetve más igazolható módon (pl.: elektronikus tértivevényes küldeményben) határidőben kézbesítették. A küldöttgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját és napirendjét. A meghívók kézbesítése és a Küldöttgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie.

f) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirenddel, 30 napon belül ismételten összehívott, megismételt Küldöttgyűlés minden esetben határozatképes. Megismételt közgyűlés, új meghívó kiküldésével, legkorábban az eredeti küldöttgyűlés időpontjától számított hetedik napon hívható össze. Az új meghívóban tájékoztatni kell a tagszervezeteket arról, hogy a megismételt küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

g) Bármely tagkollégium jogosult – indoklással – általa megjelölt napirendi pont megtárgyalását kérni (napirend kiegészítése). Ezt megteheti írásban értesítve az Elnökséget a küldöttgyűlési meghívó kézbesítése után, de még a Küldöttgyűlés megkezdése előtt – ez esetben az Elnökség köteles az indítványt elektronikus úton azonnal megküldeni a tagkollégiumoknak; és megteheti a küldöttgyűlésen, a napirendi pontok elfogadása előtt. Mindkét esetben az indítványok akkor vehetők napirendre, ha ezeket a Küldöttgyűlésen megjelent, szavazati jogú küldöttek egyszerű többsége megszavazza.

h) A Küldöttgyűlés megnyitása előtt az Ellenőrző Bizottság köteles megvizsgálni, hogy

  • a küldöttek rendelkeznek-e a szavazati jog gyakorlásához szükséges írásos meghatalmazással (mandátumvizsgálat);
  • a küldöttet delegáló tagkollégiumok, teljesítették-e a tagdíjfizetési kötelezettségüket.

Ezen feltételek meglétének hiányában a küldöttek a Küldöttgyűlésen szavazati joggal nem rendelkeznek.

i) A Küldöttgyűlés minden teljes jogú tagját egyenlő szavazati jog illeti meg. A küldöttmandátum nem ruházható át.

j) A Küldöttgyűlést az elnök nyitja meg és zárja be.

k) A Küldöttgyűlés levezető elnökét – az Elnökség javaslata alapján – a Küldöttgyűlés választja. Amennyiben a levezető elnöknek van szavazati joga, azt nem gyakorolhatja.

l) A Küldöttgyűlés – ha az Alapszabály eltérően nem rendelkezik – egyszerű többséggel határoz. Az egyszerű többség meglétéhez a küldöttek legalább 50%-ának plusz 1 főnek a szavazata szükséges. A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, azonban a jelenlévő képviselők legalább egynegyedének indítványára név szerinti vagy titkos szavazást kell elrendelni. Személyi kérdésekben a Küldöttgyűlés titkosan szavaz. A szavazat számlálást az Ellenőrző Bizottság tagjaiból és a küldöttekből választott szavazatszámláló bizottság végzi. A szavazatszámláló bizottságba a választott küldöttek szavazati jogukat nem gyakorolhatják.

m) Az Alapszabály módosításához a jelenlevő küldöttek 3/4-ének, tag kizárásának kimondásához a jelenlevő küldöttek 2/3-ának szótöbbsége szükséges. A FEKOSZ feloszlatásának, szétválásának, egyesülésének kimondásához az összes tagkollégium 3/4-ének – küldöttei által kinyilvánított – egyetértő szavazata szükséges.

n) A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

o) A Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt azok, akiket az Elnökség az ülésre – ilyen céllal – meghív.

p) A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a Küldöttgyűléstől számított 15 napon belül a szervezet honlapján közzé kell tenni. A jegyzőkönyvvezetőt – az Elnökség javaslata alapján – küldöttgyűlés választja meg.

q) A Küldöttgyűlés ügyrendjét – az Alapszabály keretei között – maga állapítja meg.

r) Az Ellenőrző Bizottság egyetértésével, a kizárólagos küldöttgyűlési hatáskörök kivételével, eseti, egyedi küldöttgyűlési döntést igénylő kérdésekben az Elnökség elektronikus úton is lefolytathat küldöttgyűlési szintű határozathozatalt (elektronikus szavazás), amennyiben a képviselőjükön keresztül személyesen beazonosítható tagkollégiumok több mint fele szavazatát, nyilatkozatát, dokumentálható módon, e-mail üzenet formájában, előre meghatározott határidőn belül leadja.

E-mail üzenet formájában leadott szavazatnak, nyilatkozatnak minősül a tagszervezet csatolmányként elküldött, a kollégium intézményi vezetője által saját kezűleg aláírt, papír alapú kiadványának szkennelt írásképe. E dokumentumok a határozatról szóló jegyzőkönyv mellékletét képezik.

Az elektronikus szavazás eredménye a döntéshozó szerv(ek)re nézve kötelező érvényű.

3.2. Elnökség

a) Az Elnökség a FEKOSZ ügyvezető, végrehajtó szerve, amely a Küldöttgyűlés két ülése között – a Küldöttgyűlés döntései és határozatai alapján – gyakorolja a FEKOSZ irányítását.

b) Feladatai:

  • gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
  • véleményt nyilvánít a felsőoktatási kollégiumokat érintő kérdésekben, nyilatkozatokat tesz közzé;
  • fellép a FEKOSZ, illetőleg annak tagjai érdekeinek képviseletében;
  • a belépési nyilatkozat alapján dönt a tagsági viszony elfogadásáról;
  • elkészíti a FEKOSZ szabályzatait, az Alapszabály módosításait és azokat elfogadás végett a Küldöttgyűlés elé terjeszti;
  • javaslatot tesz a költségvetésre, elkészíti az előző évi szervezeti és számviteli beszámolót, közhasznúsági mellékletet és az éves munkatervet;
  • megállapítja a tagdíjfizetés szabályait; összehangolja a regionális szervezetek és tagozatok tevékenységét;
  • jogosult a FEKOSZ céljainak megvalósítása érdekében állami ifjúságpolitikai és egyéb eszközöket igényelni, és azokat költségvetése keretei közt felhasználni;
  • szervezi és irányítja a FEKOSZ gazdálkodási tevékenységét;
  • dönt a Küldöttgyűlés összehívásáról, előkészíti annak szervezeti és személyi döntéseit;
  • dönt a könyvvezetéssel megbízott vállalkozó személyéről, az irodavezető feladatairól, személyéről, juttatásának módjáról és mértékéről.

Az Elnökség köteles a végzett tevékenységéről évente beszámolni a Küldöttgyűlésnek.

c) Az Elnökség tagjai:

  • a FEKOSZ elnöke;
  • a Küldöttgyűlés által választott hat tag.

Az Elnökség tagjait a Küldöttgyűlés választja két év időtartamra.

Elnökségi tagnak megválasztható a tagkollégium bármely hallgatója, dolgozója.

d) Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik a két év időtartam elteltével, lemondással, visszahívással, illetve ha megválasztásának bármely feltétele megszűnik.

e) Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze szükség szerint, de legalább kéthavonta. Az ülést legalább 3 nappal megelőzően, elektronikus úton, tértivevényesen megküldött meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét, időpontját, a részletes napirendi pontokat, és amennyiben szükséges, a döntéshozatalt megkönnyítő, írásbeli anyagokat.

f) Az Elnökség ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal van jelen az Ellenőrző Bizottság elnöke (annak elfoglaltsága esetén tagja), valamint a FEKOSZ irodavezetője. Tanácskozási joggal vehetnek részt továbbá az ülésen azok, akiket az Elnökség az ülésre meghív (pl. a régiók, tagozatok stb. vezetői, képviselői).

g) Az Elnökség határozatképes, ha ülésén tagjainak kétharmada jelen van. Döntéseit egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben titkosan szavaz.

h) Személyi döntések kivételével, a hatáskörébe tartozó kérdésekben az Elnökség elektronikus szavazást is elrendelhet. Lebonyolítására és érvényességére a Küldöttgyűlési hatáskörben elrendelt szavazás (3.1.r) pont szabályai irányadóak. A szavazás eredménye az Elnökségre nézve kötelező érvényű.

i) Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

j) Az Elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, melyet az üléstől számított 15 napon belül a szervezet honlapján közzé kell tenni.

3.3. Elnök

a) A FEKOSZ elnöke képviseli a szervezetet, összehangolja a FEKOSZ testületeinek működését, vezeti az Elnökség munkáját, irányítja a FEKOSZ irodáját, munkáltatói jogokat gyakorol az irodavezető felett.

b) Az elnököt a Küldöttgyűlés választja két éves időtartamra. Elnöknek megválasztható a tagkollégium bármely hallgatója, dolgozója. Az elnök tevékenységéről köteles beszámolni a Küldöttgyűlésnek és az Elnökségnek.

c) Az elnök megbízatása megszűnik a két éves időtartam lejártával, az elnök lemondásával, visszahívásával, illetve ha megválasztásának bármely feltétele megszűnik.

d) Az elnököt akadályoztatása esetén az általa vagy az Elnökség által megbízott elnökségi tag helyettesítheti.

3.4. Ellenőrző Bizottság

a) Az Ellenőrző Bizottság a FEKOSZ felügyelő szerve. Ellenőrzi a FEKOSZ működésének törvényességét, az Alapszabály és más szabályzatok betartását, a szervezeti végrehajtások, valamint a szervezet gazdálkodásának jogszerűségét, eredményességét és hatékonyságát.

b) Az Ellenőrző Bizottság joga és kötelessége vizsgálni a Küldöttgyűlés és az Elnökség működésének törvényességét és szabályszerűségét, ellenőrizni és véleményezni gazdálkodását. Ennek során a Bizottság vezetője az elnöktől, elnökségi tagoktól jelentést, az irodavezetőtől tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, betekinthet a szervezet könyveibe, irataiba, azokat megvizsgálhatja, másolatot készíthet róluk.

c) Jogszabály, az Alapszabály, vagy a FEKOSZ egyéb szabályzatainak megsértésekor, gazdálkodási hiányosságok, illetve a szövetség érdekét egyaránt súlyosan sértő vagy veszélyeztető esemény (mulasztás), valamint a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény észlelése esetén, azok megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, enyhítése végett, köteles az Elnökséghez vagy a Küldöttgyűléshez fordulni. Amennyiben a megkeresett szervek 30 napon belül nem ülnek össze, nem intézkednek, az Ellenőrző Bizottság jogosult összehívni azokat.

d) Ha az Ellenőrző Bizottság által megkeresett döntéshozó vagy ügyvezető szerv, vezető a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles a törvényességi ellenőrzést ellátó szervhez fordulni.

e) Az Ellenőrző Bizottság hatásköre a fentieken túl mindaz, amit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény) a felügyelő szerv jogköreként szabályoz.

f) Az Ellenőrző Bizottság munkájáról köteles beszámolni a Küldöttgyűlésnek.

g) Az Ellenőrző Bizottság elnökből és két tagból áll, akiket a Küldöttgyűlés két éves időtartamra választ. Az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjának megválasztható a tagkollégium bármely hallgatója, dolgozója.

h) Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnik a két éves időtartam leteltével, a bizottsági tag lemondásával, visszahívásával, illetve ha megválasztásának bármely feltétele megszűnik.

i) A Bizottság üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze, legalább negyedévente. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét, időpontját, a részletes napirendi pontokat.

j) Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

k) Az Ellenőrző Bizottság üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, melyet az üléstől számított 15 napon belül a szervezet honlapján közzé kell tenni.

3.5. Egyéb bizottságok

a) A Küldöttgyűlés és az Elnökség szükség esetén állandó, illetve ad hoc bizottságokat hozhat létre, melyek a FEKOSZ elemző, javaslattevő, szakértői testületei.

b) A bizottságok képviselőit – meghívottként – a FEKOSZ Küldöttgyűlésein, elnökségi ülésein tanácskozási jog illeti meg.

3.6. Régiók

a) A FEKOSZ-on belül – a tagkollégiumok igénye és önszerveződése alapján – regionális szervezetek, régiók működhetnek.

b) A régiók az azonos földrajzi térséghez tartozó tagkollégiumok – a FEKOSZ szervezeti keretein belül működő – intézményesített együttműködésének konzultatív szerveződései.

c) A FEKOSZ regionális szervezetei a tagkollégiumok közti kapcsolattartást segítik, a tagkollégiumok munkájának koordinálását szolgálják.

d) A tagkollégiumok régiókhoz sorolása a jelentkező kollégiumok felvételekor (amennyiben azt kérik), vagy a meglévő besorolás megváltoztatásának igénye esetén, annak bejelentésekor történhet. A besorolás a kialakult hagyományoknak megfelelően, a földrajzi-, és/vagy intézményi hovatartozást figyelembe véve történik.

e) A besorolást és átvezetést az Elnökség hagyja jóvá, és teszi közzé a FEKOSZ honlapján. Az Elnökség egyetértésével a régiók megalakulhatnak, átszerveződhetnek, szüneteltethetik működésüket és megszűnhetnek.

f) A régiók régióvezetőt választhatnak maguknak, akit az Elnökség – tanácskozási joggal – üléseire és a Küldöttgyűlésre meghív.

g) A régiók munkájában minden, az adott régióhoz tartozó tagkollégium közvetlenül részt vehet. A régiók gyűléseit a régió választott vezetője hívja össze. Döntéshozatal alkalmával a régiógyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagkollégiumok legalább kétharmada képviselteti magát. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, személyi kérdésekben titkos, egyebekben nyílt szavazással hozza.

h) A régiók jogosultak:

  • meghatározni a régió programját;
  • a régiógyűlésekről készült beszámolók útján tájékoztatni az Elnökséget a régió álláspontjáról a FEKOSZ-t érintő ügyekben;
  • megválasztani a régió vezetőjét.

3.7. Tagozatok

a) A FEKOSZ tagkollégiumainak kollégista hallgatói, dolgozói, a Küldöttgyűlés jóváhagyásával – a szükséges szervezeti keretek, illetve feltételek megléte esetén – tagozatokat hozhatnak létre.

b) A tagozatok megalakításának célja, hogy az azonos érdekközösségbe tartozó személyek (pl.: kollégiumi alkalmazottak, vezetők, kollégista hallgatók, diákvezetők) számára további szakmai- és kulturális programokat szervezzen.

c) A tagozatok tevékenységüket a FEKOSZ Alapszabályát és célkitűzéseit figyelembe véve szervezik.

d) A tagozatok koordinátorait (vezetőit) a FEKOSZ Küldöttgyűlésein, elnökségi ülésein tanácskozási jog illeti meg.

3.8. A FEKOSZ irodája

a) A szövetség – ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátására – irodát működtethet. Az iroda működési rendjét az Elnökség határozza meg.

b) Az iroda élén az irodavezető áll, aki gondoskodik a FEKOSZ működésével kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs teendők ellátásáról, és biztosítja a közhasznú szervezeti működéssel kapcsolatos iratokba, nyilvántartásokba való szabad betekintés jogának gyakorlását.

4. Tisztségviselők választása

a) A FEKOSZ vezető tisztségviselői a FEKOSZ elnöke, Elnökségének tagjai, valamint az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai.

b) A tisztségviselők személyére bármely tagkollégium, régió vagy tagozat javaslatot tehet.

c) Az Elnökség a tisztségviselőket választó Küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal köteles írásban felkérni a tagságot a választással kapcsolatos személyi javaslataik megtételére.

d) A választások előkészítése és lebonyolítása, érdekében az Elnökség jelölő bizottságot kér fel. A jelölő bizottság feladata, hogy begyűjtse a tagkollégiumok köréből a jelöltekre vonatkozó javaslatokat és összeállítsa a jelöltlistát.
A jelöltlistát a tisztújító küldöttgyűlés előtt 7  nappal a szervezet honlapján közzé kell tenni.

e) A FEKOSZ tisztségviselőinek választását – amennyiben a Küldöttgyűlés másképp nem határoz – a tisztségviselők mandátuma lejáratának évében, május 15-ig meg kell tartani. Ez esetben a megválasztott tisztségviselők hivatalba lépésének időpontja augusztus 1.

f) Az elnök választásakor az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben ilyen jelölt nincs, újabb szavazást kell tartani oly módon, hogy a jelöltek közül az első szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapott két jelölt valamelyikére lehet szavazni. Az újabb szavazásra egyébiránt az első szavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

g) Az elnökségi tagok választásakor a jelöltekről együtt, legfeljebb hat jelöltet támogatva kell szavazni. Az elnökségi tagságra kapott szavazatok alapján felállított rangsorban az a hat jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a jelenlévő szavazati jogú képviselők több mint felének támogatását elnyerte. Ha az így lefolytatott választás alapján nem kerül minden elnökségi tagsági hely betöltésre, a második szavazási fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek megválasztásra.

h) Az Ellenőrző Bizottság elnökének megválasztásakor az FEKOSZ-elnök megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az Ellenőrző Bizottsági tagok választásakor a jelöltekről együtt, legfeljebb két jelöltet támogatva kell szavazni. Az ellenőrző bizottsági tagságra kapott szavazatok alapján felállított rangsorban az az első két jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a jelenlévő szavazati jogú képviselők több mint felének támogatását elnyerte. Ha az így lefolytatott választás alapján nem kerül minden Ellenőrző Bizottsági tagsági hely betöltésre, a második szavazási fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek megválasztásra.

i) A FEKOSZ tisztségviselőinek visszahívásáról a Küldöttgyűlésen jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára szavazást kell elrendelni. Amennyiben a leadott szavazatok több mint kétharmada a nevezett tisztségviselő(k) visszahívása melletti voks, úgy ezen tisztségviselő(k) megbízatása automatikusan megszűnik.

5. Összeférhetetlenség

a) A FEKOSZ vezető tisztségviselője megbízása idején nem jelölhető újabb FEKOSZ tisztségviselői helyre.

b) Nem lehet a FEKOSZ vezető tisztségviselője olyan személy, aki vezetővel szemben a Civil törvény 39. § (1) bekezdésének összeférhetetlenségi szabályai fennállnak.

c) A FEKOSZ vezető tisztségviselője politikai közszereplést nem vállalhat, politikai pártnál tisztségviselő, vagy ilyen tisztségre jelölt nem lehet.

d) Amennyiben a FEKOSZ vezető tisztségviselője bármely politikai pártnál tisztségre jelölt, úgy a jelöltté válásától a megválasztásáig vagy az ezzel kapcsolatos döntésig a FEKOSZ-ban betöltött tisztségét felfüggeszteni köteles.

e) Vezetői tisztségviselő és közeli hozzátartozója – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szervezeti szolgáltatások, illetve Alapszabály, tagsági jogviszony alapján nyújtott támogatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesíthető.

f) Nem vehet részt a Küldöttgyűlés, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság döntéshozatalában az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelesség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

g) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, akivel szemben a Civil törvény 38. § (3) bekezdésének összeférhetetlenségi szabályai fennállnak.

6. Döntések, határozatok dokumentációja

a) A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet, az elnökségi és ellenőrző bizottsági ülésről emlékeztetőt kell készíteni.

b) A jegyzőkönyvben/emlékeztetőben fel kell tüntetni az ülés helyét, időpontját, a megjelent személyek nevét, a határozatképesség vagy határozatképtelenség megállapítását, az elfogadott napirendet, és szavazati arányokkal a döntéseket, határozatokat, azok hatályát és érintettekkel való közlés módját.

c) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a megvitatott kérdéseket, és tartalmilag a hozzászólásokat. Kérelemre a véleményükkel kisebbségben maradók nevét is fel kell jegyezni.

d) A döntésekről regiszteres elektronikus nyilvántartást kell vezetni a jegyzőkönyv/emlékeztető szerinti tartalommal.

e)  A jegyzőkönyv/emlékeztető részét képezi a jelenléti ív, amit minden résztvevőnek alá kell írnia.

f) A jegyzőkönyvet/emlékeztetőt írásban kell elkészíteni, de a rögzítés más módon is történhet. Ez utóbbi esetben a jegyzőkönyvet/emlékeztetőt 15 napon belül írásba kell foglalni, az eredeti rögzített forrást meg kell őrizni.

g) A jegyzőkönyvvezetőt a Küldöttgyűlés választja, testületi üléseken a FEKOSZ elnöke, illetve az Ellenőrző Bizottság elnöke jelöli ki.

h) A jegyzőkönyvet/emlékeztetőt a jegyzőkönyv vezetője/emlékeztető készítője írja alá, és jelenlévő két küldött, illetve testületi tag, valamint Küldöttgyűlés esetén a levezető elnök hitelesíti.

i) A jegyzőkönyveket/emlékeztetőket az eseményt követő 15 napon belül a FEKOSZ honlapján közzé kell tenni.

j) A Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseit és határozatait az elnök, az Ellenőrző Bizottságét annak elnöke köteles a FEKOSZ honlapján közzétenni. Személyre szóló egyedi döntésekről az érintetteket postai úton, külön is értesíteni kell.

7. A FEKOSZ nyilvános működésének biztosítása

a) A FEKOSZ működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, a döntéshozó szervek határozatairól nyilvános közleményekben és kiadványokban ad tájékoztatást; üléseinek jegyzőkönyveit, emlékeztetőit, továbbá szervezeti és bírósági letétbe helyezett gazdálkodási beszámolóit és azok közhasznúsági mellékleteit honlapján közzé teszi.

b) A szövetség nyilvános működéséért a FEKOSZ elnöke felelős.

8. A FEKOSZ gazdálkodása

a) A FEKOSZ működésének költségeit tagdíjakból, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózók rendelkezése szerint kiutalt összegéből, gazdálkodása eredményéből és egyéb bevételekből fedezi. A FEKOSZ – szükség szerint – támogatást igényel az állami ifjúságpolitikai célokra és társadalmi szervezetek támogatására rendelkezésre álló költségvetési eszközökből. A FEKOSZ jogosult magánszemélyektől és más szervezetektől támogatás (adomány) elfogadására.

b) A FEKOSZ céljai megvalósítása érdekében gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet is végezhet. Ez a szervezet közhasznú vagy más alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetheti. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, tisztviselői abból nem részesülhetnek, azt kizárólag az Alapszabályban megfogalmazott közhasznú célok elérésére fordíthatja.

c) A gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok alapján az Elnökség gazdasági ügyrendet készít, amely tartalmazza az esetleges vállalkozási tevékenységek formáit, belső szabályait. A gazdasági ügyrendet a Küldöttgyűlés fogadja el.

9. A FEKOSZ megszűnése

A szövetség megszűnhet:

  • feloszlással, ha a Küldöttgyűlés határoz a jogutód nélküli megszűnésről;
  • szétválással vagy más egyesülettel való egyesüléssel;
  • bírósági feloszlatással;
  • bírósági megszüntetéssel vagy megszűnésének bírósági megállapításával.

Ha a FEKOSZ jogutód nélkül szűnik meg, és a Küldöttgyűlés a hitelezői igények kielégítése után fennmaradó vagyon felhasználásáról másként nem határoz (3.1.b) pont), a vagyont a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vagy jogutódja használhatja fel, felsőoktatási kollégiumok szabadidős és kulturális programjainak támogatására.

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Civil törvény és a Polgári Törvénykönyv előírásai vonatkoznak.

Budapest, 1989. október 21.

Módosítva:

  • 1992. április 24.
  • 1997. augusztus 29.
  • 1998. április 30.
  • 1998. augusztus 17.
  • 1999. május 7.
  • 1999. november 5.
  • 2007. március 2.
  • 2008. május 9.
  • 2009. május 15.
  • 2014. május 15.